Negyedik fejezet

Lando a búvárállomás vezérlőterme felé rohant.

– Gyertek velem, gyerekek! – kiáltotta.

Jaina közvetlenül a férfi mögött szaladt, míg Jacen és Lowie zárta a sort. A wookiee hosszú lábai majdnem letaposták a fiút.

– Legyen óvatosabb, Lowbacca! – figyelmeztette Em Teedee.

A turbólift felvitte őket a megfigyelőtoronyba, ahol szinte bezuhantak a vezérlőterembe. Az irányító központ egy henger alakú építmény volt, amely kiemelkedett a védőpajzzsal ellátott búvárállomás zömök törzséből. A vezérlőközponton elhelyezett keskeny, négyzet alakú ablakok biztosították a kilátást minden irányban. A teremben vörös fényű lámpák villogása figyelmeztetett a veszélyre. Lando fegyveres testőrei felkészültek az állomás védelmére.

– Támadás ért minket, uram – jelentette gépies hangon Lobot. A cyborg ujjai boszorkányos gyorsasággal futottak végig a műszerpult billentyűin, miközben szemét le sem vette a monitorokról.

Lando merev arccal figyelte a hipertérből kitört flottát, amely vészjóslóan közeledett feléjük.

– Gondolod, hogy kalózok? – kérdezte a cyborgot, majd a három jedinövendék felé fordult.

– Ne aggódjatok! A bázist lézerágyúkkal ellátott műholdak védik. A támadók nem tudnak áthatolni a védelmi rendszerünkön.

Jaina hosszasan tanulmányozta az egyik monitort, azután megrázta a fejét.

– Ezek nem kalózok – jelentette ki határozott hangon, felismerve a hajókat ellipszis alakjukról és jellegzetes hajtóműveikről. – Birodalmi csatahajók. Négy cirkáló. Mindegyikük három ionágyúval, proton torpedóvetővel, páncéltörő rakétákkal és lézerágyúkkal rendelkezik.

Lando meglepetten hallgatta Jaina részletes ismertetőjét.

– Igen. Úgy van.

A lány elhallgatott, amint meglátta Lando csodálkozó arcát.

– Apától szereztem ezeket az ismereteket. Hidd el, ezekkel nem képes elbánni a védelmi rendszeretek.

Lando letörölte homlokáról az izzadságot.

– Ez nem is flotta, hanem egy egész armada! Mi a véleményed a középen haladó hajóról? Én nem ismertem fel.

Jaina gondolatai végigfutottak az agyában felhalmozott adatokon, de ismeretei alapján nem sikerült azonosítania a vezérhajót.

– Egy átalakított űrsikló – tűnődött hangosan Jaina. – De nem tudom, mi lehet az a szerkezet a hajó orrán.

A titokzatos űrsikló orrán különös szerkezetet helyeztek el, amely úgy nézett ki, mint egy cápa nyitott szája a félelmetes fogazattal.

– Adj le vészjelzést! – utasította Lando a cyborgot. – Az egész űrszektorban tudasd mindenkivel, hogy támadás ért bennünket!

Lobot megrázta a fejét.

– Már megpróbáltam, uram. De a támadók zavarják az adásainkat. Csapdába kerültünk, uram.

– Vajon mit akarhatnak az idegenek? – kérdezte Lando.

– Nem intéztek hozzánk követeléseket, és nem válaszolnak a jelzéseinkre. Fogalmunk sincs róla, hogy mit akarnak.

Jaina a közeledő űrhajókat nézte, és jeges kéz markolt a szívébe. Megborzongott. Jacen megfogta a húga kezét, hogy megnyugtassa a lányt, de az ő homlokán is hideg veríték gyöngyözött.

Mindketten ugyanarra gondoltak.

– Rossz érzés fogott el… – mondta Jacen. – A támadók minket akarnak…

– Én is azt hiszem – bólintott Jaina alig hallható hangon. Lowie egyetértően morgott.

– Miről beszéltek? – nézett rájuk hitetlenül Lando. – Ezeknek a corusca drágakövek kellenek. Csak ennek van értelme.

Jaina megrázta a fejét, de Lando túlságosan elfoglalt volt ahhoz, hogy figyelmet fordítson a lányra. A négy cirkáló elvált az űrsiklótól és a búvárállomás körül keringő műholdak felé fordult.

– Aktiváltad a műholdak lézerágyúit? – kérdezte Lando.

– A rendszer tüzelésre kész – válaszolta Lobot.

A műholdak lézerágyúit irányító kompjúterek bemérték a közeledő célpontokat, majd tüzet nyitottak. De a műholdak nem tudtak annyi energiát termelni, hogy a lézersugarak áthatoljanak a birodalmi hadihajók energiapajzsán.

Közben a cirkálók ionágyúi is aktiválódtak, és sorra megkezdték a parányi műholdak megsemmisítését. A védelmi rendszer ismét feltöltődött energiával, de mielőtt a lézerágyúk újabb sortüzet adhattak volna le a birodalmi csatahajókra, az egész védelmi rendszer megbénult.

– Az ionágyúk elpusztították a központi irányítóegység áramköreit – jelentette Lobot. – Valamennyi műhold fegyverzete üzemképtelenné vált.

Ami ezután következett, azt leginkább agyaggalamb-vadászatnak lehetett nevezni. A birodalmi cirkálók lézerágyúi alaktalan ronccsá olvasztották a műholdakat.

– Az állomás saját védőpajzsa még sértetlen – mondta Lando, de a hangjából érződött, hogy maga sem bízik a pajzs ellenállásában.

Az átalakított űrsikló a búvárállomás alsó részén elhelyezett dokkok felé közeledett. Azután tompa koppanás hallatszott, miközben az állomás falai megrázkódtak.

– Mit csinálnak? – kérdezte Lando.

– Az űrsikló hozzákapcsolódott az állomás külső burkolatához – jelentette Lobot.

– Hol?

A kopasz cyborg a műszereket ellenőrizte.

– Az egyik raktárhelyiségnél. Azt hiszem, megpróbálnak behatolni.

Lando legyintett a kezével.

– Az nem fog nekik sikerülni – mondta mosolyogva. – Tartsd zárva az összes légzsilipet. A külső burkolat ki fog tartani.

– Ne haragudjatok! – szólt közbe Jaina. – Már sejtem, milyen célt szolgál az űrsikló orrán elhelyezett berendezés. Át akarják vágni az állomás falát. A nyitott cápaállkapcsokban látható fogak fém fűrészelésére szolgálnak.

– Ezt a fémet nem képesek átvágni – jelentette ki Lando. – A külső burkolat dupla falú. Semmi sem képes elfűrészelni.

– Az imént azt mondtad, hogy a corusca drágakő bármit el tud vágni.

Lando megrázta a fejét.

– Igen, de ahhoz egy egész hajórakomány ipari minőségű kőre lenne szükség… – Egy pillanatra elhallgatott, mintha eszébe jutott volna valami.

– Nos a bánya beindítása óta több hajórakomány ipari minőségű drágakövet termeltünk.

Közelebb hajolt a mikrofonhoz, miközben Lobot válla fölött egy pillantást vetett a monitorra.

– Itt Lando Calrissian. Minden biztonsági őr menjen a harmincnégyes számú raktárhelyiségbe! Ellenséges erők próbálnak behatolni.

Lando a műszerfal oldalrekeszéből kivett egy sugárpisztolyt, azután Lobothoz fordult.

– Senki sem léphet a fedélzetre az engedélyem nélkül. – Elindult a folyosón, majd hátrakiáltott a jedinövendékeknek. – Keressetek gyerekek egy biztonságos helyet, és maradjatok ott!

A három ifjú jedi lovag természetesen követte.

A folyosókon világoskék egyenruhát viselő biztonsági őrökkel találkoztak, akik valamennyien az alsóbb szintek felé igyekeztek. A búvárállomáson általánossá vált a zűrzavar. A vészjelzők vörös fénnyel villogtak, az emberek fejvesztetten rohangáltak.

Mire elérték a harmincnégyes számú rakteret, egy csapat biztonsági őr már elfoglalta helyét a felhalmozott ládák mögött, és fegyvereikkel célba vették a szemközti falat.

Jaina éles, vijjogó hangot hallott, amitől fogai vacogni kezdtek. A fém felizzott, és a lány elképzelte a fal túloldalához kapcsolódott űrsiklót, amint éles fogaival megpróbálja átrágni magát a búvárállomás külső burkolatán.

Vörös pont jelent meg az izzó fémfelületen; az egyik coruscakő átjutott a burkolaton. Jaina már csak abban reménykedett, hogy az űrsikló légmentesen kapcsolódott az állomáshoz.

Lando egyik biztonsági őre idegességében nem győzte kivárni, míg a falon nyílás keletkezik, és sugárfegyverével belelőtt a fémfelületbe. A falon horpadás keletkezett, de az állkapcsok tovább dolgoztak.

Végül a fogak elvégezték munkájukat, a kör alakú lemez kidőlt, és nagy puffanással ért földet.

Lando biztonsági őrei azonnal tüzet nyitottak, mielőtt a sűrű füst eloszlott volna. De az ellenség sem tétovázott. Tucatnyi fehér páncélt viselő, birodalmi rohamosztagos nyomult a raktérbe.

Jacent a feldühödött termeszekre emlékeztették a nyíláson át beözönlő katonák. A rohamosztagosok folyamatosan tüzeltek, de csak kábítófegyvereket használtak, amelyek látványától Jaina megkönnyebbülten sóhajtott.

Négy rohamosztagos azonnal összerogyott, de helyettük újabbak törtek elő az űrsiklóból. A rakteret ózonszag töltötte meg. A vakító energiasugarak ionizálták a levegőt.

A rohamosztagosok mögött oszladozó szürke füstben egy magas, fekete ruhát és palástot viselő asszony állt. Ébenfekete hajfürtjei úgy lebegtek fejének minden mozdulatánál, mint egy holló széttárt szárnyai. Félelme ellenére, Jaina megfigyelte, hogy az asszony szeme ibolyaszínű, akár a Yavin 4 dzsungelének virágai. Az asszony pillantásától Jaina szívét jeges kéz szorította össze.

Ügyet sem vetve a kék fénnyel cikázó lövésekre, a baljóslatú, fekete asszony átlépett a falon keletkezett nyíláson. Egész testét egy erőtér halványkék fénye övezte, mint a Gyorskezűt, amikor lemerült a Yavin viharos zónájába.

– Ne felejtsék el, a gyerekeknek nem eshet bántódásuk! – kiáltotta az asszony. Mély hangja ellenére minden szava élesen csengett, mint a borotva.

A gyerekek említésekor Lando hirtelen hátrafordult, és meglepetten látta, hogy a három jedinövendék ott kuporog mögötte.

– Mit kerestek ti itt? – ripakodott rájuk. – Gyertek, biztonságba helyezlek benneteket!

Pisztolyával a kijárat felé intett. Azután, mintha meggondolta volna magát, még leadott három lövést a támadókra, leterítve az egyik rohamosztagost.

Jacen és Jaina azonnal a kijárat felé osont.

Lowie is összegörnyedve követte őket.

Lando hamarosan utolérte a gyerekeket.

– Azt hiszem, igazatok volt – mondta komoran. – Valamiért titeket akarnak.

– Én csupán egyszerű droid vagyok – nyafogott Em Teedee. – Én biztosan nem kellek nekik.

Néhány robbanás hallatszott mögöttük, amelyek megrázták a búvárállomás falait.

Lando majdnem elvesztette az egyensúlyát, de azután továbbment, és segített a botladozó Jainának.

– Forduljatok jobbra! – kiáltotta.

Miközben a folyosón szaladtak, a robbanások és a lövések zaja egyre erősödött. Lando dühösen összeszorította a fogait.

– Ez nem túl szerencsés nap – jegyezte meg.

– Egyetértek – dünnyögte a wookiee övéhez rögzített Em Teedee.

– Ide! A rakodótérbe! – mutatott Lando az egyik ajtóra. A bejárat abba a helyiségbe vezetett, ahol a sokkarú droidok válogatták és dobozolták a szállításra váró corusca drágaköveket.

Lando remegő ujjakkal táplálta be a kódot a zárszerkezetbe. Egy vörös fényű tábla kezdett villogni, "Belépés megtagadva" felirattal. Lando halkan káromkodott, azután újból megpróbálkozott a kóddal. Ezúttal zöld fény jelezte, hogy a kompjúter elfogadta a kódot. A nehéz fémajtó félresiklott. Odabenn a két droid végezte egyhangú munkáját.

– Bocsásson meg, uram! – szólította meg Landót az egyikük. – Volna szíves intézkedni a robbanások megszüntetése érdekében? A rázkódás hátráltatja a munkánkat.

Lando válaszra sem méltatta az aggodalmaskodó droidot. Betessékelte a gyerekeket a raktérbe.

– Nem tudunk elmenekülni a bázisról – mondta a férfi. – A cirkálók utolérnének minket. De ez a legbiztonságosabb hely az állomáson. Én majd idekinn őrködöm.

Lowie felmordult; bizonyára ő is harcolni akart. De mielőtt Jacen és Jaina megszólalhatott volna, Lando rácsapott a biztonsági zárra.

A nehéz fémajtó a helyére siklott, és bezárta a gyerekeket a raktérbe.

Jacen a hideg fémfelületre szorította a fülét, de csupán a távoli csata hangjait hallotta. Lowie harcra készen várakozott. Jaina körülnézett a raktérben, fegyverként használható tárgyakat keresve.

Jacen odakiáltott a droidoknak.

– Hé, ti! Van fegyveretek?

A droidok abbahagyták a pakolást, és rézfejüket a hang irányába fordították. Optikai szenzoraik vörös színben ragyogtak.

– Kérem, ne zavarjon minket, uram – mondta az egyikük. – Nagyon fontos munkát végzünk.

Odakinn a lövések zaja hirtelen felerősödött.

Jacen és Jaina hallották Lando kiáltásait. Az ajtót találatok rázták meg, azután minden elcsendesedett. Jaina a fivére szemébe nézett. Lowbacca panaszosan felnyögött. Csupán a két droid dolgozott egykedvűen.

Néhány másodperccel később szikrák szóródtak szét, amint egy vágószerkezet utat kezdett nyitni az ajtó lemezén a rohamosztagosok számára.

– Gondolkodj, nem tudsz valamilyen fegyvert készíteni néhány perc alatt? – kérdezte Jacen a húgát.

Jaina agya lázasan kutatta a lehetőségeket, de nem jutott megoldásra.

Az ajtó helyén füstölgő nyílás keletkezett. Ezt újabb sziréna vijjogása jelezte, de a hangot elnyomta a csatazaj.

A rohamosztagosok benyomultak.

A két droid méltóságteljes mozdulatokkal fordult a behatolók felé.

– Figyelmeztetjük önöket, hogy engedély nélkül senki sem léphet ebbe a helyiségbe. Azonnal távozzanak!

Válaszképpen a rohamosztagosok össztüzet zúdítottak a két droidra. A szerencsétlenek végtagjai szanaszét repültek.

Jaina megpillantotta az eszméletlen Landót az ajtó előtt. Smaragdzöld köpenye betakarta a férfit, aki még mindig kezében szorongatta a sugárpisztolyt.

A magas, karcsú asszony belépett a helyiségbe; ibolyakék szeme végigmérte a jedinövendékeket. A rohamosztagosok fegyvert fogtak a gyerekekre.

– Várjanak! – kiáltotta Jaina. – Mit akarnak tőlünk?

– Ne engedjék, hogy manipulálják az agyukat! – figyelmeztette a katonákat a fekete asszony. – Kábítólövést!

Mielőtt Jaina még bármit is mondhatott volna, kék villanást látott, azután minden elsötétült előtte.